Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a lánglelkű költő

Kétszáz éve, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor, a magyar irodalom kimagasló egyénisége. Ennek okán az Országgyűlés a 2022-es és a 2023-as évet is Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította, és a kormány 9 milliárd forintot biztosít az emlékév támogatására. Ebből egyaránt 3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra, a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére.

Elkészül minden idők legdrágább magyar filmje is, a Most vagy soha!, melynek témája Petőfi Sándor és a márciusi ifjak a pesti forradalomban, 1848. március 15-én. A forgatókönyvet Rákay Philip és Szente Vajk írta Kis-Szabó Márk közreműködésével.

Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja Petrovics Sándor néven látta meg a napvilágot Kiskőrösön. A márciusi ifjak egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben.

Legismertebb művei a Nemzeti dal, a János vitéz, az Anyám tyúkja, a Szeptember végén.

Nyolcvan éve hunyt el

Rejtő Jenő magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban, ahová munkaszolgálatra hurcolták. Rejtő Reich Jenő néven született 1905. március 29-én, Budapesten. A polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Húszas éveiben számos nyugati országban megfordult. Kamaszkorában verseket írt, majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett.

Legismertebb művei A három testőr Afrikában; A fehér folt; A tizennégy karátos autó; a Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon.